A víz nem csupán az emberiség alapvető szükségleteit elégíti ki, hanem a mezőgazdaság, halászat, energiatermelés, ipar és idegenforgalom révén lehetővé teszi a jólét megteremtését és fenntartását, ezáltal a fejlődés kulcsává válik. Ugyanakkor a víz életbevágóan fontos minden földi ökológiai rendszer számára is. A Földön több, mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez. Az Európai Unió felszíni vizeinek 20 %-át súlyos szennyezés fenyegeti. Az EU-ban az ivóvíz mintegy 65 %-a felszín alatti vizekből származik és a városi vízművek 60 %-a az utánpótlást meghaladó mértékben termeli ki ezt a természeti erőforrást. A talajvíz káros süllyedése a vizes élőhelyek 50–át fenyegeti. Dél-Európában jelenleg 20 %-kal nagyobb területet öntöznek, mint 1985-ben. A vízkészletekkel szemben jelentkező számos és növekvő igény miatt ezek csak hatékony jogi szabályozással őrizhetők meg a jövő nemzedékek számára.
A VKI minden vizet védelem alá helyez azzal a kinyilvánított céllal, hogy Európában 2015-re – fenntartható vízhasználat mellett – minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek.
A VKI célja:
- védelmet biztosítson minden víztípusnak – folyóknak, tavaknak, tengerpart menti vizeknek és felszín alatti vizeknek,
- szigorú minőségi szinteket írjon elő annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek,
- felismerve, hogy a vizek nem tisztelnek politikai határokat, a vízgazdálkodást vízgyűjtőnként szervezze meg,
- határokon átnyúló együttműködést kívánjon meg országoktól és minden érintett féltől,
- biztosítsa valamennyi érdekelt – civil szervezet és önkormányzat – tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységben,
- biztosítsa minden forrás – mezőgazdaság, ipar, település, stb. – által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését,
- a „szennyező fizet” elvet megvalósító vízdíj-rendszereket írjon elő,
- egyensúlyt teremtsen a környezet és az attól függők érdekei között.
