A természeti erőforrások nagy tragédiája, hogy közös tulajdonban vannak. Nagyon sokan használják, és nagyon kevesen védik őket. A talaj, a víz, a levegő globális mértékben elszennyeződött.
Ezen problémák léte és felismerése tette szükségessé a környezetvédelem megszületését.
A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása, akult károk mérséklése.
Barbi érintett az esőerdők pusztulásában
( forrás: Greenpeace )
A természetvédelem olyan céltudatos emberi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése (levegő, víz, talaj, növény- és állatvilág).
A természetvédelem része a környezetvédelemnek.
A talaj, a víz és a levegő elszennyezése
A következő három fejezetben:
A talaj esetében különös hangsúlyt kap:
- az erózió és a defláció hatása a talajra,
- a másodlagos szikesedés,
- az elsivatagosodás (túllegeltetés és erdőirtás)
- a talaj szennyeződései (peszticidek, műtrágyák, savasodás)
A víz tárgyalásakor kitérünk az alábbiakra:
- a vizek minősége
- a vízszennyezés és hatása (eutrofizáció)
- vízszennyezést okozó emberi tevékenységek
A levegővédelem területén pedig:
- üvegházhatás és globális klímaváltozás
- az ózonprobléma
- levegőt szennyező anyagok
- füstködök.
A Meadows-féle világmodellek
Az emberiség történelméről évezredekben, vagy legalábbis évszázadokban szoktunk gondolkodni. Becslések szerint 4,7 milliárd ével ezelőttre tehető a Föld kialakulása, kb. 4 milliárd éve alakult ki az élet, és csak 8-12 millió éve jelent meg a Homo sapiens őse. Környezetünk pusztulása sajnos sokkal közelebb van. Néhány évtizedben mérhető még az az idő, ami számunkra még hátra van, amely alatt még cselekedhetünk (ésszerűen vagy kényszerűen). Még azt sem tudja megígérni senki, hogy sikerülni fog lelassítani, megállítani és visszafordítani a folyamatokat. A földi rendszer hatalmas, sokrétű folyamatai sokszor átláthatatlanok.
A ’70-es évek elején a Római Klub megbízásából D.L. Meadows és munkatársai lehetséges világmodelleket készítettek, öt alapvető paraméteren (népesség, nyersanyagkészlet, élelmiszerkészlet, ipari termelés, környezetszennyezés) belül 99 változót vizsgálva. A számítógépes program a rendszerezett adatokat a lehető legsokoldalúbb elemzésnek vetette alá, messzemenően figyelembe véve az egymást befolyásoló mennyiségek kölcsönhatásait is.
Az alábbiakban öt lehetséges világmodellt mutatunk be (5-9. ábra).
5-9. ábra. A Meadows-féle (1991-ben készült) világmodell
Feltételek: világszerte születésszabályozás, termeléskorlátozás, szennyezést csökkentő technológiák, erózió elleni védelem és az erőforrások kíméletes használatának bevezetése.
Folytonos vonal (10. változat): a feltételek bevezetése 1995-től,
szaggatott vonal (12. változat): az intézkedéseket csak 2015-ben fogják meghozni.
Gondoljuk át a lehetséges „világjövőket” a diagramok alapos tanulmányozásával és összehasonlításával![1]
5. ábra
6. ábra
7. ábra
8. ábra
9. ábra
Egyik lehetőségünk az ésszerűség, a másik a kényszerűség. A kettő között időbeli különbség van. Ha nem győz az ésszerűség, és nem tesszük meg a szükséges változtatásokat, akkor kényszerűségből fogjuk azokat megtenni, de később. Ennek az lesz az ára, hogy az egyensúly nagyobb kilengését kell túlélnünk.[2]
A 2000. év végére több mint négymilliárd olyan ember lett a Földön, akik mind szeretnének úgy élni, ahogy – szerintük – gazdag amerikai, európai és japán embertársaik élnek. Ha nem sikerül megközelíteniük ezt a vágyott ideált, a szegénység és az elégedetlenség összeomláshoz, erőszakhoz vezethet. És, ha ez bekövetkezik, a növekedés mostanra megszokottá vált tendenciája ismét bizonytalan és egyenetlen lesz. Az intenzív energia- és erőforrás-felhasználásra épülő rendszerekben a dinamikus egyensúly küszöbét átlépő nyomás, illetve feszültség hirtelen változásokhoz vezet – ezt nevezik a rendszer- és káoszkutatásban bifurkációnak. Könnyen lehet, hogy a hirtelen, rendszerszintű változások, a bifurkációk kora elé nézünk.
(László Ervin)
[1] A téma részletes kifejtése Kerényi Attila: Általános környezetvédelem című könyvében megtalálható.
[2] Képzeljünk el egy hatalmas kétkarú mérleget, a földi természetes folyamatok egyensúlyának analógiájára. Ha az egyensúly kibillentéséhez évtizedekre volt szükség, gondoljunk bele, hány kilengést kell túlélnünk, míg egy (új) egyensúly beáll…
