Mezőgazdasági tevékenységből elsősorban növényvédő szerek kerülnek a talajba. A növényvédő szerek a kártevők és a kórokozók megfékezésére használt mérgező vegyi anyagok. Tízezernél is több, túlnyomórészt szintetikus vegyület tartozik ide. Ezek szelektívek, bizonyos élőlényfajt, vagy környezetbiológiai csoportot károsítanak vagy pusztítanak. Ilyenek a gyomirtók (herbicidek), gombaölők (fungicidek), rovarölők (inszekticidek) stb. A jó abszorbciós képességű talajok a felső rétegben visszatartják a peszticideket és így elegendő idő (minimum az ún. várakozási idő) áll rendelkezésre ahhoz, hogy lebomoljanak, mielőtt a talajvízhez érnének. Ez azonban nem mindig teljesül. A peszticidek talajra, vizekre, növényre, állatra és emberre gyakorolt hatása egyaránt káros lehet.
növényvédőszerek
( forrás: http://nanoall.blogspot.com )
Mivel nagyon hamar ellenálló rasszok jelennek meg egy rovarfajon belül, újabb és újabb vegyszereket állít elő a vegyipar. Hozzávetőlegesen 1500 kémiai anyag 33000 szer formájában alkotja a peszticideket (és számuk fokozatosan nő). A világ – elsősorban a fejlett országok – több millió tonna peszticidet használ évente. Három fő csoportjuk van: klórozott szénhidrogének, szerves foszfátok és karbamátok. Az utóbbi kettő kevésbé mozgékony, emiatt azonban bioakkumulációjuk jelentősebb, és sajnos toxikusabbak az emberre. Veszélyességük egyik oka, hogy gyakran többet használnak belőlük, mint szükséges. Másik probléma, hogy gyakran a természetes ellenségét is elpusztítja a kártevőknek. Emberre való hatásuk a könnyű idegrendszeri problémáktól akár a halálig terjed. Mivel a szerves foszfort tartalmazó rovarirtók minden állatot elpusztítanak, használatuk után a környező területről települnek be, így a biotóp megváltozik. Az is előfordulhat, hogy a mezőgazdasági szempontból hasznos rovarok nagyobb arányban pusztulnak ki, mint a károsak. Szélsőséges esetben a kártevőket fogyasztó hasznos faj teljesen kipusztul az életközösségből, a kártevő pedig természetes ellenség híján rendkívül elszaporodik.
Következtetésként levonhatjuk, hogy ismételt alkalmazásuk nem jelenthet végső és biztos megoldás a kártevőkkel szemben. Egyes esetekben még annak a kérdése is felmerülhet, hogy egyáltalán szükség van-e szintetikus növényvédő szerekre.
Megoldás a peszticidek problémájára:
A heterokultúra és a vetésforgó alkalmazása jelenti a megoldást, illetve a harmadik generációs peszticidek alkalmazása. A harmadik generációs peszticidek olyan, a természetben előforduló szerek, amelyek a fenntartható mezőgazdaság növényvédelmének alapkövét jelenthetik. Ilyen például a feromonok alkalmazása, amelyek segítségével a csapdába csalt rovarok szaporodását gátolják meg.
