Globális problémák

Az elsivatagosodás hatásai

A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik, az éghajlat, vagy a mikroklíma változása miatt (amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak). Az elsivatagosodás maga nem egy új jelenség, de jelentős mértékben megnőtt és felgyorsult a népesség számának növekedésével. Ilyen terület pl. a Száhel-övezet és a Szahara északi része. Évente kb. 100 ezer hektár termőterület szűnik így meg Afrikában.

Aral tó
( forrás: http://www.orexca.com/aral_sea.shtml )

Az elsivatagosodás és az erózió tehát nagymértékben befolyásolja a Föld élelmiszertermelő képességét.[1]

Az elsivatagosodás okai

Elsivatagosodáshoz vezet a túllegeltetés és az erődirtás.

Túllegeltetés:

A legelőket csak eltartó kapacitásuk mértékében szabad használni, amely évről-évre az időjárás függvényében változik. Az anyagcsere-tartalék az a legkisebb növénymennyiség amelynek fotoszintézise még fenn tudja tartani a gyökérzetet. Ha az állatok ezt is lelegelik, a növényzet nem újul meg, a legelő elpusztul.

Hosszú távon megnöveli egy legelő eltartó kapacitását a pihentetés, melynek során a növény magot érlel, és a legelő megújul.

Erdőirtás:

Az erdők kiirtása több tényező eredménye, de elsősorban annak az ismeretnek a hiánya teszi lehetővé, hogy az emberiség számára milyen fontosak az erdők. További két tényező a népességnövekedés és az ezzel együtt járó területszükséglet. A politikai erő a múltban – de a mai napig is – sajnos nagyon nagy befolyással van az erdők kiirtására, elsősorban rövid távú gazdasági hasznok miatt.

Az erdők kivágásának egyik (a legsúlyosabb) típusa a tarvágás. A tarvágás gyors, hatékony és teljes erdőirtást jelent egy adott területen, napos, kopár helyeket hagyva maga után. Ez amellett, hogy talajeróziót okoz, további károkat is előidéz: az ott lakó állatvilág élőhelye megszűnik, a környezőkét elvágja egymástól, és tájképileg is csúnya. A trópusi esőerdőkben a tarvágás a legelterjedtebb erőirtási mód (12. ábra).

12. ábra. A globális földhasználatban a legdrámaibb változást a termőföldek arányának növekedése, és az erdők területének csökkenése jelentette. 1700 és 1980 között a becslések szerint az erdők és faültetvények területe kb. 20%-kal csökkent (6,2 milliárd hektárról 5,1 milliárd hektárra). Ugyanebben az időszakban a termőföldek területe 460%-kal nőtt, a kb. 270 millió hektárról 1,5 milliárd hektárra.

(forrás: Globális irányzatok )

Megoldási lehetőségek:

Az erdőirtás problémájára elsősorban a fából készült termékek szükségletének csökkentése jelenthet megoldást. Ehhez három dolog kell: népességszabályozás, hatékony használat és újrahasznosítás, megfelelő kormányzati segítséggel. A következő teendő megmenteni a még érintetlen erdőket, és fenntartható rendszert létrehozni azáltal, hogy a kiirtott és soha vissza nem telepített erdőket visszatelepítjük.

Az erdősítés az egyik legfontosabb közügy, több okból kifolyólag. A nagy élő fatömeg hozzájárulása a szén-dioxid elnyeléséhez (és az oxigén előállításához), a termőtalaj eróziójának megakadályozása, a termőföld mikroflórájának fenntartása azáltal, hogy párásan tartják a környezetüket, és lombtakarójukkal megvédik a termőtalajt a kiszáradástól, valamint a fa, mint természetbarát alapanyag felhasználása nem károsítja a környezetet sem használata, sem hulladékká válása során – mind egyformán fontos tényezők, melyek az erdők védelme és telepítése mellett szólnak.

Megjegyzés:

Mezőgazdasági területeket beépítéssel is veszítünk. Évente hektár-milliók vesznek így el a mezőgazdasági termeléstől az emberi terjeszkedés miatt, utak, repülőterek, bevásárlóközpontok stb. építésére. A világ népességének folyamatos növekedésével ez az állandó terjeszkedés komoly és nem fenntartható problémát jelent a termőterületek szempontjából.